Azok, akik voltak már nálunk Visegrádon, a Renaissance Étteremben, talán ők sem tudják, hogy a tőszomszédságunkban egy olyan épület áll, melynek különlegessége kivételesen nem középkori múltjában keresendő. Görgei Artúr, az 1848-49-es szabadságharc fővezére rendkívül hosszú életének végét ugyanis ebben a villában töltötte.
2016-ot Görgei-emlékévnek nyilvánították. Az ünnepi év kulturális és tudományos rendezvényeinek szervezéséből Visegrád is jócskán kiveszi a részét. Január 30-án volt az ünnepi nyitóelőadás a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának szervezésében, a Királyi Palota Nagytermében. Dr. Hermann Róbert, a Magyar Tudományos Akadémia doktora tartotta, A Görgei-kutatás problémái címmel.
Görgei Artúr igen ellentmondásos alakja a magyar történelemnek, hiszen bár tevékenységének értékeihez nem fér kétség, elsősorban az emigráns Kossuth Lajosnak köszönhetően lassan kialakult a tábornokról egy olyan kép, melyben ő a hibás a forradalom elvesztéséért, mert – ahogyan Kossuth vélte, vagy mutatta, hogy vélte – megalkuvó volt.
A valóság természetesen nem ilyen egyszerű. A Görgei-emlékévnek többek között az is feladata lesz, hogy eloszlassa a hadvezér körül kialakult, s még eséllyel eloszlatható tévhiteket, s a történettudomány segítségével közelebb hozza a 21. század emberét a százötven évvel ezelőtt nemzetünk sorsáért legnagyobb felelősséget vállalt karakterhez.
A Renaissance Étteremben eltöltött kellemes vacsora után érdemes felsétálni néhány fokot a Görgei-lépcsőn, s megállni egy pillanatra az emléktáblánál. E falak mögött élte le ugyanis élete utolsó szakaszát Görgei Artúr.
Légy te is Visegrád fan – Kövess minket Facebookon!