Itt a Renaissance Étteremben, bár igyekszünk minél inkább megteremteni a késő középkor hangulatát, azért nem szeretnénk eltántorítani senkit sem a kulturált étkezés fogalomkörének komolyabb határ-újrarendezéseivel. Így nálunk szerencsére nem az a módi az evőeszközök kapcsán, mint a 15. században volt.
Egy esetleges középkori étterem asztalain ennél több evőeszközt nem igen találtunk volna.
Igaz persze, hogy a királyi lakomák ezzel kapcsolatosan izgalmas lehetőségeket tartogatnak mind vendégeink, mind személyzetünk számára, hiszen ott, ha szeretné az asztal népe, tényleg csak egy közös kést kap a nagy húsok mellé. Ha lakoma, hát legyen lakoma. A középkorban azonban ez nem választás kérdése volt.
Már írtunk róla, hogy a villa egy viszonylag modern találmány. Arról ellenben még nem esett szó, hogy a saját kés is hasonló újdonság az emberiség kultúrtörténetében.
A középkori étkezések során, hacsak nem a király közvetlen udvartartásáról volt szó, nem igazán bővelkedett az asztal jobbnál jobb evőeszközökben. Kanala mindenkinek volt ugyan (a gazdagabbak kagylóhéjakból készíttették, ám a standardnak természetesen a saját faragású fakanál számított), de a késről ugyanez nem volt elmondható.
A címben foglalt kérdésre a válasz tehát igen egyszerű: kézzel.
Az udvarban, bár kése szinte mindenkinek volt, a kézzel evés ugyanolyan alapvetésnek számított, mint bármely más társadalmi réteg étkezési szokásaiban. A különbség, hogy az urak körül sürgölődő szolgák dolga volt a kézöblítő tálak folyamatos szervírozása is.
Többek között Galeotto Marzio feljegyzéseiből tudjuk, hogy az „egyszerűbb” urak a reneszánsz térhódításának idején sem szívesen finomkodtak vizekkel és asztalkendőkkel: ők a bevált módszer szerint az asztalok körül ólálkodó, leeső falatokra pályázó kutyák szőrébe törölték a kezüket.
És igen. Ettek tovább.
Mindenkit szeretnénk megnyugtatni, hogy visegrádi éttermünkben nincsenek kutyák, ugyanakkor késből, villából, kanálból és szalvétából bőséggel tartunk.
Középkori receptekért és további érdekességekért kövessen bennünket a Facebookon is!