Gondolta volna, hogy Királyi Palota valójában csak a XV. század elejére készült el, s hogy amikor Mátyás és Beatrix „átvették” ennek ellenére már igencsak felújításra szorult?
Ha nem, akkor valószínűleg arra is kíváncsi, kit akartak megölni az épületben, abban az időben, amikor még csupán egy királyi ház állott a hegy lábánál.
A visegrádi Királyi Palota ma látható rekonstrukciója.
De mielőtt elárulnánk, hogy kinek az élete múlott a teremben tartózkodók lélekjelenlétén, s hogy mely történelmi hírességünk volt az elkövető, nézzük, honnan indult, s mivé lett a ma már ismét teljes pompájában látható visegrádi Királyi Palota.
Caroberto, akit Károly Róbertnek hívtak
Károly Róbert, aki az első alapköveket elhelyezte.
Károly Róbert 1323-ban egy királyi ház kialakítását rendelte el Visegrádon, melyhez nem sokkal később egy lovagi tornák megszervezésére is kiválóan alkalmas tornapálya is hozzáépült.
Itt tartották aztán az első visegrádi királytalálkozót, melynek emlékét nem csupán a minden évben megrendezésre kerülő Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok őrzi, de a visegrádi négyek is itt találkoznak a rendszerváltás óta.
I. Lajos folytatta, Luxemburgi Zsigmond befejezte
Miután Károly meghalt, fia, I. Lajos döntött úgy, hogy apja királyi házát palotává alakíttatja.
Az építkezések azonban nagyon elhúzódtak, s Lajos király már halott volt, mire Luxemburgi Zsigmond az 1400-as évek elején befejezte a munkát.
Luxemburgi Zsigmond már egy gyönyörű palotába költözött be, melyhez virágoskert gyümölcsöskert, hatalmas díszudvar (vezetékes forrásvízzel!), illetve az izzasztóban és a fürdőben hideg és meleg folyóvíz is tartozott. A díszes fogadóteremről és a számos kisebb-nagyobb szobáról és helyiségről, no meg a loggiáról már nem is beszélve.
Zsigmond időközben Budára költözött, ahol szintén ismeretes, hogy újabb palotaépítésbe fogott.
És bár nem hanyagolta el Visegrádot, utódai már annál inkább.
Mátyás és Beatrix már egy nagyban megromlott állapotú palota-maradványt találtak az 1470-es években. Házasságkötésüket követően azonban olyan színpompás épületté varázsolták az egykor Károly Róbert által megálmodott épületet, melynek Európa valamennyi pontjáról a csodájára jártak.
Egy merénylet, melynek valódi okát ma sem ismerjük biztosan
És most kanyarodjunk vissza Károly Róberthez. Ugyanis őt és családját akarta meggyilkolni 1330 április 17-én Zách Felícián, pontosan ott, ahol a Palota rekonstrukciója ma is áll.
A Képes Krónika szerint „Felícián észrevétlenül a király asztalához lépett: kirántotta éles kardját, és a veszett kutya dühével hirtelen a királyra rontott”, s bár a király csak könnyű sebet kapott a karján, feleségének négy ujját is levágta Zách.
A Krónika arról is beszámol, hogy a gyerekekre szintén rárontott, de az őrök és a nevelők leterítették a merénylőt, majd lényegében meglincselték.
Orlai Petrich Soma: Zách Felícián (1859., olaj, vászon)
Károly Róbert súlyosan megtorolta Zách tettét: testrészeit az ország különböző pontjaira küldte közszemlére, utódait harmadíziglen megölette, a többieket jószágvesztésre ítélte, s persze lánya sem úszta meg következmények nélkül apja tettét.
Zách Klárának levágták az orrát, az ajkait, és nyolc ujját, majd városról városra hordták körbe, s útja során azt kellett ordítoznia: „így jár, aki hűtlen lesz királyához”.
Azért egy kissé hátborzongató belegondolni, hogy mindez ugyanúgy Visegrád történelmének része, mint Mátyás és Beatrix csodás reneszánsz uralkodása, lovagokkal, zenészekkel és egyebekkel.
Szeretne még többet megtudni Visegrád izgalmas történetéről? – Kövessen bennünket a Facebookon is!