Aligha akad olyan húsimádó, aki nyaranta ne lelkesedne a szokásosnál is jobban a rablóhús-saslik-nyárs háromszögben fogannt különlegességekért. A Renaissance Étterem kínálatában most sertésszűz falatok szerepelnek.
Nem is akárhogyan. A nyársra tűzött húsok mellé héjas-fűszeres burgonyát kínálunk, melyhez a frissesség elvitathatatlanságát a joghurtos uborka szavatolja, mely hasonlatos a tzatzikihez, ám fűszerezését tekinve jóval enyhébb világot képvisel, hogy inkább a sertésszűz domináljon. Klasszikus nyári fogásról van szó, azonban eredete jóval összetettebb.
Nyárson a legtöbb nép egyben, lassan forgatva sütötte ételeit, azonban a Kaukázusban már régen jellemző a saslik, a szó jelentése is ennyi szabad fordításban: „nyárson étel”. A rablóhús is ezt a műfajt képviseli. Alapvetően a praktikum vezérelte a „séfet”, hiszen a darabokra szelt húsok sokkal gyorsabban és egyenletesebben tudtak megsülni, nyárs pedig mindig kéznél volt, hiszen szúrófegyver ha nem is akadt feltétlenül (bár többnyire azért akadt, lásd: rablóhús), egy nyársat bárhol faraghatott magának az ember.
A tűzben, vagy épp parázs fölött ezek a fogások igen gyorsan elkészültek, s a frissensültek egy sajátos válfaját adták. Ennek hagyományai köszönnek vissza a mai nyárson fogásokról, így kapcsolódik éttermünk bemutatott sertésétele is ehhez a hagyományhoz.